Hé szívem, most mért zilálsz?
Kell a srác, úgy kell a srác!
Nézd, legyőzött egy nagy király!
Kell a srác, úgy kell a srác!

Azt hittem rám csak rossz vár,
Hogy lelkem roncs, és nincs már
Srác!
De fellobbant egy vad láng.

Ohh ne!
Ezt ne!

Te józan ész, mért bujkálsz?
Mondd, hogy jobb lesz ő hozzám,
Talán!
És nem jut több csalódás!

Ohh ne!
Ezt ne!

Hé szívem, most mért zilálsz?
(Kell a srác!)
Nézd, legyőzött egy nagy király!
(Kell a srác!)

Baj van, mert kell a srác,
Nem vártam, de megtalált.
Érzem jól, hogy nem szabad,
Bárcsak tudnám, miért akar!
Karjai közt szenvedek,
De megtartom a könnyeket!
Őrültségem tönkretesz,
Úgy félek, hogy vége lesz!

Harcol belül sok emlék,
Nem kaptam mást, csak sérülést.
Ez uncsi már!
Írja hát ő, a mesém!

Ohh ne!
Ezt ne!

Az erőmből, most fogytán,
Nem bírnék ki, több támadást!
Nem tudom mi lesz!
Átengedtem a próbán!

Ohh ne!
Ezt ne!

Hé szívem, most mért zilálsz?
(Kell a srác!)
Nézd, legyőzött egy nagy király!
(Kell a srác!)

Baj van, mert kell a srác,
Nem vártam, de megtalált.
Érzem jól, hogy nem szabad,
Bárcsak tudnám, miért akar!
Karjai közt szenvedek,
De megtartom a könnyeket!
Őrültségem tönkretesz,
Úgy félek, hogy vége lesz!

Baj van, mert kell a srác,
Nem vártam, de megtalált.
Érzem jól, hogy nem szabad,
Bárcsak tudnám, miért akar!
Karjai közt szenvedek,
De megtartom a könnyeket!
Őrültségem tönkretesz,
Úgy félek, hogy vége lesz!